Azt gondolom, hogy a csomagolás, a kísérőkártya vagy a képeslap ugyanúgy az ajándékozás, az ajándék része, mint maga a tárgyi ajándék. Éppen ezért nem szeretem, mikor valaki már ezekkel a részletekkel nem törődik, mondván, ez úgyis megy a szemétbe. Most egy olyan képeslap készítési módot mutatok, ami tutira nem fog a kukában kikötni és még újrahasznosíthatunk is, ha épp kedvünk tartja. Vigyázat, nagyon látványos! :-)

Vegyük elő egy régi, kidobásra ítélt, vagy valamely részében megsérült könyv borítóját (ilyeneket vásárolni is lehet pár száz forintért földről-árusoktól), de egy lejárt határidőnapló borítója is lehet, lényeg, hogy ne legyen puhafedelű. Vágjuk félbe a hosszabbik oldalán.

Azon az oldalán, ahol korábban a könyv- vagy borítónyereghez kapaszkodott, most nem túl szép látványt mutat, így ezt a részt eltakarjuk. Vegyünk elő egy szép csomagolópapírt, mérjünk egy olyan széles csíkot, mint a félbevágott könyvborító, immár rövidebb oldala (ezt kétszer kell megcsinálni, mivel két oldala lesz a képeslapnak), majd szélességnek vegyünk nagyjából 2,5 - 3 cm-t, hogy még vissza is hajthassuk a belső részre.

Vághatunk bele mintát - én itt most íves mintát csináltam, de cikk-cakk ollóval is kivághatjuk, akkor eleve mutatós lesz. Ha nem vágunk bele mintát, akkor csak szép egyenesen vágjuk ki. 1 - 1,5 cm mélyen a felső szélétől ragasszuk oda a csíkot, majd hajtsuk és ragasszuk fölül a belső oldalra is a kilógó részt. Ugyanezt csináljuk meg a másik darabbal is.

Mérjünk le és vágjunk ki egy akkora darabot a csomagolópapírból, mint amekkora az eredeti könyvborítónk szélessége, másik oldala pedig 3 cm legyen. A két borítója a képeslapunknak kihajtva egy cm távolságra lesz egymástól és ez a "gerincpapír" 1-1 cm-re fog rányúlni a borítókra. Ezt az 1 cm-es benyúló sávot ki is mérhetjük mindkét borítón és be is ragasztózhatjuk, majd először az egyik borítóra simítsuk rá a "gerincpapírt", majd a másik borítóra. Ha megvan a ragasztás, csukjuk be (hajtsuk össze) a képeslap két borítóját, de nem hajtsunk élet a gerincre!

Most fordítsuk meg a művünket, lássuk a belső oldalakat. A két rövidebb oldalon jelöljük meg a középpontot, majd befelé, a nyereg felé mérjünk ki másfél cm-t. Vágjunk selyem vagy szaténszalagból kétszer cca.15 cm-t és ragasszuk a középpont vonalába másfél cm mélyen. Ezt végezzük el mindkét oldalon.

Mérjünk ki és vágjunk is ki  a kihajtott képeslapunknál minden oldalon kb. 3-4 mm-rel kisebb téglalapot a szép csomagolópapírból, amivel eddig is dolgoztunk. Ragasszuk is be, hogy ne látszódjanak a "háttérmunkák". :-)

Ezzel tulajdonképp meg is vagyunk, már csak cifrázni lehet, aki szeretné. Én egy szívvel gazdagítottam az előlapot. De nyilván, ha egy minta lett volna eredetileg a könyvborítón, akkor olyan mintát választottam volna, ami azt eltakarja, hacsak nem illik a képeslapomhoz vagy az alkalomhoz, amire adom. (pl. egy szám vagy betű)

Kész is van! :-) Mesésen illik bármilyen ünnephez, alkalomhoz és a lassan, de biztosan közeledő karácsony ünnepére is jó ötlet lehet! Lássuk képekkel:

 [nggallery id=52]

Lehet bátran kísérletezgetni, elrontani, csúnyát készíteni nem lehet!!!! :-)